A gyöngytyúk származása, háziasítása és elterjedése
A gyöngytyúk az egyetlen házi baromfiféleség, amely Afrikából származik, és amelynek háziasítása nem eredeti élőhelyén zajlott. Egy máig nem azonosított Földközi-tenger melléki kultúra földművelő népe háziasította először a sisakos gyöngytyúkot.
Főúri vadaskertekben a XVI. századtól díszmadárként tartották. Paraszti gazdaságokban szórványosan a XIX. század végén, nagyobb arányban pedig a két világháború közötti időszakban terjedt el, főként a Duna–Tisza közén és a Tiszántúlon, tanyás gazdálkodási helyeken.
Krenedits Ödön (1920) azt írja róla: „Mi a gyöngytyúkot úgy mint a pávát, díszmadárként tartjuk. Pedig kellemetlen hangjuk ugyan nem díszes. Ámde a gyöngytyúknak haszna nem is díszes voltában, hanem tojásaiban, húsában és tollában rejlik. Erre azonban a magyar gazda eddig nem sokat adott, de annál többre becsülte az olasz, angol és francia.”
Magyarország az 1970-es években a gyöngytyúktenyésztés és -árutermelés terén Európa élvonalában szerepelt. A tenyésztés és szaporítás központja a Hortobágyi Állami Gazdaság volt, ahol 3 millió naposgyöngyöst keltettek évente (Bodó Imre személyes közlése, 2015). Az 1980-as évektől a gyöngytyúk tenyésztése annyira visszaszorult, hogy ma már csak génbankokban őrzött tenyészállományai találhatók Magyarországon.
Bár a hazai fogyasztás sose volt kiemelkedő, a kékesszürke gyöngytyúkból nemesített Hortobágyi hibrid gyöngytyúkra (H 1-5 kódnéven is szerepel) épülő magyar termelés a hetvenes években Európa élvonalában szerepelt, az éves export elérte az évi 5000 tonnát (gyakorlatilag mind a 3 milió db.export). Ezt, a Hortobágyi Állami Gazdaság állományát a hetvenes évek végén egy vírus tizedelte meg. a hazai gyöngytyúktenyésztés összezsugorodott, nem tudja felvenni a versenyt az elmúlt évtizedekben a piaci elvárásoknak megfelelően kialakított francia hibridekkel, amelyek 12 hetes korukra már elérik az 1,8 kilogrammos vágósúlyt, szemben a magyar parlagi 20-22 hetes fejlődési idejével.
A kicsiny sovány magyar gyöngyöst nem is lehetett másnak megfőzni mint levesnek. A francia és olasz konyhán azonban több tucat elkészítési mód ismert. Így van ez nemcsak a parlagi gyöngyössel, hanem az őshonos magyar tyúkfajtákkal is, árutermelésre nem alkalmas sem szabadtartásban, sem zárt körülmények kzött. A francia tenyésztés 3-4 évtizedes előnye behozhatatlan, legfőképp mivel nincs magyar tenyésztés csupán génmegőrzés. Akik ízletes szabadtartásos csirkét, gyöngyöst szeretnének nevelni válasszanak a francia naposbaromfi kínálatból.
Olvasd az őshonos magyar csirkére nézve lesújtó teszt eredményeket: